Az MIT kutatói rájöttek, hogyan lehet hadra fogni a spenótot.
Az első, második és harmadik olvasásra is igen hajmeresztő fejlesztés kiindulópontja a spenót természetes képessége arra, hogy a gyökerén keresztül érzékelje a talajvízben lévő úgynevezett nitroaromás vegyületeket.
Ez ott kapcsolódik össze a hadászattal, hogy ezek a vegyületek nagy mennyiségben találhatók meg robbanószerekben, például aknákban is. Márpedig ha a spenót képes érzékelni a vegyületet, akkor azt valahogy jellé alakítja, ezt a jelet pedig valahogy fogni is lehetne – ez volt a hipotézise az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatóinak, és a nanotechnológia segítségével kicsit felturbózták Popeye kedvenc növényét. A kísérlet sikeres volt, mesterségesen a spenótba épített szénszálas nanocsövek segítségével sikerült a spenótban futkározó jelet kijuttatni egy külső vevőegységnek, ami e-mailben értesítette a kutatókat a vegyület jelenlétéről.
A kísérlet egy nagyobb kutatás egyik része csak, melynek célja a növényi nanobionikában rejlő lehetőségek feltérképezése.
“A növények kiváló vegyi elemzők” – magyarázza a kutatást vezető Michael Strano professzor. “Kiterjedt gyökérhálózatuk révén folyamatosan elemzik a talajvíz összetételét, és maguktól képesek eljuttatni a vizet a levelekig”.
Bár a kutatás alapvető célja az volt, hogy a robbanószereket ki tudják szűrni, Strano és csapata hisz abban, hogy a technológia használható lesz arra is, hogy a kutatókat időben figyelmeztessék, ha valamilyen negatív környezetei behatás történik, ugyanis a növények elképesztő mennyiségű adatot gyűjtenek be a környezetükből, emiatt pedig kiválóan tudják monitorozni az ökológiai változásokat – ilyen lehet a különböző szennyezőanyagok, baktériumok megjelenése a talajban vagy a levegőben, melyek komoly károkat tudnak okozni, ha a gazda nem veszi észre időben.
Strano korábban azt kutatta, hogy nanorészecskék segítségével a növény képes-e jelezni, ha megnő a levegő szennyezettsége. (Sikerült, a kísérletben részt vevő növények a nitrogén-monoxid jelenlétére jeleztek.)
“A növények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra. Sokkal hamarabb tudják, hogy szárazság közelít, mint mi. A talajban és a vízben megjelenő apró változásokat is érzékelik, és ha sikerül becsatornázni magunkat ebbe a folyamatba, akkor rengeteg információhoz juthatunk hozzá.”
